Budapest hétvégente koncert paradicsommá változik. Sokat gondolkodom azon, az emberek miért nem élvezik ilyenkor a jelent- ahelyett,hogy folyton facebookra posztolnák, milyen jó is nekik. Miért van az, hogyha épp elsétál melletted a Pásztor Anna a Szigeten, inkább lefotózod, mintsem hogy próbálod teljesen átadni magad ennek a vissza nem térő élménynek?
Egy kedves zenei újságíró ismerősöm tollából született az alábbi rajz Budapestről. Szerinte a főváros nem is város, hanem hangjegyekkel és zenészekkel kikövezett galaxis - mi pedig csak haladunk benne a Teljesség felé ( és persze, folyton esküszünk, hogy nem fogunk hányni! ).
Szóval valahogy így nézne ki, ha először megélnénk a koncertet, s aztán megrajzolnánk, mi minden az, ami megmaradt belőle.
Ha ma este bulizni mentek, próbáljatok a jelenben maradni!
